Az én titkos kis Világom...
“Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.” (Thomas Huxley)

2010. december 18., szombat

Zoknilény Maci

Az úgy volt, hogy bementünk a könyvesboltba karácsonyi ajándékot nézni és megláttam ezt a könyvet:
Megnéztem, beleszerettem, megvettem
Utána a neten is szétnéztem hátha találok valamit a kis zoknilényekről. Ekkor találtam rá Vacskamati blogjára.  Itt is van egy tutoriál, egy zoknikutyust ír le lépésről-lépésre és kedvesen segített is. A tettek mezejére léptem és vettem zokni-t, tömőanyagot, átolvastam a könyvet és megszületett Ő:

Ölelj meg
Az én első zoknilényem és szerintem nem is az utolsó, nagyon jól szórakoztam és tényleg nem nehéz. Persze egy kicsit úgy vagyok vele, mint Pelikán elvtárs a magyar naranccsal, kicsit csámpás, nem túl arányos és nem ül magától, de az enyém, pontosabban a kisfiamé. Levié! :) Nektek tetszik?

2 megjegyzés:

Barbaral írta...

Nagyon édes!!!
A fülei csúcsszuperek:)

Ryki írta...

Köszi a biztatást :)