Az én titkos kis Világom...
“Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.” (Thomas Huxley)

2011. június 16., csütörtök

Idézet

xLekinél olvastam a következő sorokat:
„Minden gyermekben van egy szeretettank,melynek meg kell telnie szeretettel. 
Ha a gyermek érzi, hogy szeretik, akkor kiegyensúlyozott lesz;
mikor azonban szeretet-tankja kiürül, rosszalkodni kezd.
 A gyermekek helytelen viselkedésének hátterében nagyrészt
 a szeretet utáni kielégítetlen sóvárgás rejlik.”
Dr. Ross Campbell


     Remélem nem haragszik meg érte, hogy átmásoltam a blogomba, de annyira megfogott... Pont ma délelőtt egyszerűen nem bírtam Leventével... rosszalkodott és nem értettem a dolgot... Aztán délután mire felkelt végeztem minden dolgommal és vele kezdtem el játszani, de ha egy picit nem figyeltem megint rosszalkodott... Anyai ösztönömre hallgatva felemeltem, átöleltem (nyeltem egyet) és mondtam neki, hogy szeretem. Megnyugodott. Amióta kistesó megérkezett már nem jut rá annyi figyelem, ezt inkább akkor veszi zokon amikor egyedül vagyok velük itthon. Mert ugye Tomika sír ha valami baja van, de Levi már nagyobb Tomszihoz képest, így ő már nem sír csak úgy, viszont még mindig pici, nincs még két éves, és nem fog odajönni, hogy anya most rád van szükségem... Miután elolvastam xLekinél az idézetet rájöttem, hogy Levinek bizony nagy Szeretettankja van és erre oda kell figyelnem. Nem könnyű mindig türelmesnek maradni, de azért igyekszik az ember.

Köszönöm xLeki, hogy megosztottad ezt az idézetet! Mintha tudtad volna, hogy erre van most szükségem.

2011. június 10., péntek

Gyöngyvirágos monogram

     Ezt a kézimunkát most magamnak készítem. Az "E" betű két oldalára még fog kerülni egy-egy csokor gyöngyvirág és ha kész, törölköző szélére fogom felvarrni és a fürdőszobát fogja díszíteni. 



     

2011. június 3., péntek

Gyerekszáj

     Leventével a TV-ben kis majmokat néztünk, amint épp banánt ettek. 
Kérdem tőle:
- Levente, hogy csinál a majom?
- Hu-hu-hu - válaszolja és a kezével a feje búbját paskolja.
- Ügyes vagy. Nézd Levente, mit eszik a majom? - kérdem tőle.
Odanéz, majd vissza rám és válaszolja:
- Kolbászt.



Annyira aranyos volt. Mindig is éreztem, hogy örökölt a humoromból :) Ez az első ilyen aranyos kis mondása és ha jól sejtem nem is az utolsó.